|
Húsvéti hagyományok, népszokások, szimbólumok
TSA 2020.04.02. 14:00
A húsvét az egyik legfontosabb ünnep a keresztények számára, ennek köszönhetően. Magyarországon is számos szokás, hagyomány alakult ki és maradt fenn ezzel kapcsolatban. Húsvétvasárnap inkább az egyházi szertartásokhoz szorosabban kötődő szokások és hiedelmek dominálnak, az ünnep másodnapján pedig a népszokásoké és a családi vendégségeké a főszerep.
Mindenkinek nagyon kellemes és meghitt készülődést kívánunk! Természetesen a kisgyermekes szülőknek a jövő héten adunk egy- két jó ötletet, hogy még családiasabbra sikerüljön az ünnep. Készüljetek, és várjátok, hogy mikor jár felétek a Nyuszika!
A húsvéti szimbólumok eredete
A tojás az ősi termékenység szimbóluma, amely a világ szinte összes népénél fellelhető, a kereszténységben pedig a feltámadás jelképévé vált. A tojás az élet újjászületésének, a termékenységnek, a természet megújulásának, s ehhez kapcsolódóan Jézus feltámadásának jelképe is. Régen a keresztszülők adták keresztgyerekeiknek a hímes tojást.
A húsvéti nyuszi eredete kissé bizonytalan, nálunk német hatásra honosodott meg. Magát a nyulat is a húsvét ünnepével társítják.
A bárány az egyik legelterjedtebb húsvéti jelkép, amelynek szerepe az utóbbi időben jelentősen csökkent és helyét a húsvéti sonka vette át.
A barkaág szintén régi húsvéti szimbólum, melynek eredete a virágvas virágvasárnap megünnepléséhez nyúlik vissza. A barka a Magyarországi éghajlati viszonyoknak köszönhetően a pálma és olajágak szerepét vette át, amelyekkel Jézust köszöntötték jeruzsálemi bevonulása alkalmából.
A tojásfestés a régebbi időkben nem kis ügyességet kívánt. A legegyszerűbb megoldás a levél felhasználásával készült díszes tojás volt, de sok helyen a mai napig nagyon igyekeznek megőrizni az egyes tájegységekre jellemző díszítési motívumokat, amelyek számos technikával (karcolás, hímezés, írás vagy akár patkolás és berzselés) készülhet.
Magyar népi hagyományok Húsvétkor:
Magyar népszokás a zöldág-hordás,más néven villőzés (termékenységet segítő eljárás). Az ággal megütögették a fiatal lányokat, menyecskéket.
A virágvasárnapot megelőző pénteken az óvodánkban minden évben „Kiszebáb úsztatás történik a Dunán”.
Szombaton a gyerekek barkát szedtek, a templomban megszenteltették, ennek bajelhárító szerepe volt.
Manapság is a moldvai csángók fűzfa sípot fújnak, habajgatnak, ezzel "keltik fel" a tavaszt.
Nagycsütörtökön, zöldcsütörtökön a Rómába ment harangokat a fiúk kereplőkkel helyettesítik. Az étrendbe e napon valamilyen zöldet, parajt, salátát iktatnak. Régen nagyböjt alatt sok helyen egy nap csak egyszer ettek. Olajjal vagy vajjal főztek, zsírt, húst nem ettek, csak száraz növényi ételeket.
Ma már nem ilyen szigorúak az egyház böjti előírásai. A tilalom csak az utolsó hétre, nagypéntekre vonatkozik.
Az utolsó hét, nagyhét virágvasárnappal kezdődik. Nagycsütörtök estéjén a harangok elhallgatnak, a hagyomány szerint Rómába mennek. A harangok útjának célja, hogy lássák a pápát. Nagyszombat a feltámadás jegyében zajlik. E naphoz jellegzetes ételek tartoztak - korpából készült savanyú leves, esetleg tojás.
A feltámadás napja húsvétvasárnap. A húsvéti tojás ajándékozása sok országban e napon történik, nálunk a hétfői locsoláshoz tartozik.
A hagyományos sonkát már szombat este, a böjt lezárásával megkóstolják. Vasárnap a sonka mellé tojást, tormát fogyasztanak.
Magyarország egyes vidékein a húsvét hétfőt vízbevető hétfőnek is hívják, mert e nap a locsolás napja. A lányokat régen kivonszolták a kúthoz, s vödörből vízzel öntözték, vagy a patakhoz vitték és megfürdették. A locsolás, az ősi termékenységvarázslás és megtisztulás jelképe.
Forrás:
| 
AJÁNLOM AZ OLDALT
Súgó
Új hozzászólás
Frissítés