|
Bölcsődék napja
TSA 2020.04.21. 05:48
"Még senki sem fedezte fel, hogy milyen mély együttérzés,
kedvesség és nagylelkűség rejtőzik egy gyerek lelkében.
A helyes nevelés legfőbb feladata, hogy feltárja e kincseket."
Emma Goldman
Ma van a Bölcsődék napja.
Sokat töprengtem, hogy mit írjak, de amikor erre az idézetre rátaláltam, úgy döntöttem, semmit. Ez a két mondat pontosan megfogalmazza, hogy mi is a bölcsődében dolgozók feladata. Feltárni a kincseket. Sokszor nehéz, rengeteg akadály leküzdésével jár, de amikor a kicset meglátjuk, az maga a csoda. Legyen szó arról, hogy egy gyermek elkezd beszélni, elindul, vagy szobatisztává válik. Varázslatos pillanat mindegyik. És még millió csodálatos pillanatot élhetnek át nap, mint nap.
Köszöntsük ma a bölcsődei dolgozókat!
A bölcsődék történetéről
A bölcsődék létrejötte szorosan összefüggött a nagyipari termelés kialakulásával, különösen azokon a területeken, ahol nagy számban foglalkoztattak női munkaerőt, elsősorban a mosodákban, a textiliparban. A világon az első bölcsődét Párizsban nyitották meg 1844-ben, s pár év múlva már közel 400 hasonló intézmény működött világszerte, elsősorban egyházi létesítményként. Magyarországon is megindult a szervezőmunka, és 1852 januárjában bölcsőde-egylet alakult Pesten Majer István püspök és nagyprépost, valamint Forrayné Brunszvik Júlia - Brunszvik Teréz, az első magyar óvoda alapítója unokahúgának - támogatásával. Az első "bölcsőház" fővédnökének olyan magas rangú támogatót is sikerült megnyerniük, mint Albrecht főherceg felesége, Hildegarde. A hosszú előkészítő munka és jótékony célú gyűjtés eredményeként 1852. április 21-én Pesten, az akkori Kalap u. 1. szám alatti bérház (ma V. ker. Irányi u. 2-4.) földszintjén megnyílt az ország első bölcsődéje, ahol 5 szobában 38 gyermekről gondoskodtak.
Eleinte 4 éves korig fogadták a gyerekeket teljes ellátással, sőt ruházatot is biztosítottak. A felvételnél mérlegelték a családi körülményeket, s a bölcsődébe kerülő gyerekek többnyire sokkal jobb anyagi feltételek közé kerültek, mint amilyet a család tudott volna otthon biztosítani.
Később a bölcsődék működtetéséhez az egyház nem tudott elegendő fenntartási költséget biztosítani, így megpróbálták a pénzt magánszemélyek adakozásából összegyűjteni. Társasági körökben egyre népszerűbb és divatosabb lett a kisgyermekek támogatása. A jótékonykodók között volt többek között gróf Andrássy Gyuláné, báró Eötvös Józsefné, a józsefvárosi bölcsőde pedig Erzsébet királyné (Sissi) védnöksége alatt működött.
1916-ban Heim Pál a bölcsődék jobb működési feltételeinek megteremtésére alakult Stefánia Szövetség keretén belül elindította a Központi Védőnőképző Iskolát, hogy a gyermekeket gondozók nagyobb szakértelemmel tudják végezni munkájukat.
A bölcsődékre, a bölcsődei dolgozók munkájára ma is nagy szükség van. Ezt bizonyítja többek között az is, hogy a bölcsődei férőhelyek iránti igény még napjainkban is meghaladja a férőhelyek számát, 2011-es statisztikai adatok szerint 35 450 helyre 36 685 gyermek felvételét kérték.
Az elmúlt három év adatai az alábbi linken tekinthetők meg: LINK
És, hogy mi is napjainkban a bölcsőde pontos feladata?
A bölcsődei gondozás-nevelés alapvető feladata a napközbeni ellátást igénybe vevő egészséges gyermek testi- és pszichés szükségleteinek kielégítése valamint a legoptimálisabb fejlődés elősegítése. Emellett a hátrányos helyzetű gyermekek hátrányainak és azok következményeinek csökkentése, a sajátos nevelési igényű gyermekek rehabilitációjának segítése a gondozás és nevelés folyamán. A bölcsődei nevelésnek minden esetben a családi neveléssel összhangban szükséges megvalósulnia. A nevelést további három elv figyelembe vételével kell megvalósítani.
Egészségvédelem, az egészséges életmód kialakítása. Ez magában foglalja az egészséges és minden szempontból (lelki és testi) biztonságos környezet kialakítását, az elsődleges szükségletek igény szerinti kielégítését, az alapvető kultúrhigiénés szokások kialakítását. Ide értve a mosakodást, az étkezést, a szobatisztaságra nevelést, az öltözködést, az alvást, a levegőzést és a megfelelő pihenést. Szükség esetén szakemberek bevonásával egyéb megelőző és korrigáló feladatok ellátására is van lehetőség.
Az érzelmi fejlődés és a szocializáció segítése. Olyan légkör biztosítása, mely csökkenti a gyermeknek a bölcsődébe kerüléssel járó nehézségek elkerülését, csökkentését valamint segít az átélt nehézségek feldolgozásában. A gondozónő nem anya, csak pótolja az anyát, amíg az távol van, így a gyermek és gondozója között szükséges az érzelmi biztonságot jelentő kapcsolat kialakítása. Segíteni kell a gyermeknek a társas kapcsolatok szabályainak elfogadását, meg kell teremteni a mások iránti nyitottság és empátia fejlődésének lehetőségét. Biztosítani kell a közös élményeket, melyek során az önérvényesítés és tolerancia egyensúlyát ismerhetik meg a gyermekek. A gondozónő feladata felébreszteni és fenntartani a kommunikációs kedvet kérdésekkel, figyeléssel, válaszokkal. A hátrányos helyzetű, lassabban fejlődő vagy nehezen szocializálható gyermekek többlettörődést igényelnek, melyet a nevelőnek biztosítania kell, szükség esetén akár szakember bevonásával is. A többlettörődést azonban úgy kell megoldani, hogy ezzel párhuzamosan a többi gyermek ne szenvedjen hiányt.
A megismerési folyamatok fejlődésének segítése. Biztosítani kell a gyermek életkorának, fejlettségi szintjének megfelelő tevékenységet, bővíteni kell az érdeklődési körét. A közös tevékenységek során viselkedési és helyzetmegoldási mintákat kell adnia a gondozónőnek, melyeket a gyerekek másolhatnak, megtanulhatnak. Mindenképpen támogatni kell a kreativitást, az önálló aktivitást, biztatni kell őket az önálló véleményalkotásra. Segíteni kell a bölcsődés gyermek döntésre, önálló választásra való képességének fejlődését. A nevelőnek bátorító odafigyeléssel kell megteremtenie a lehetőséget, hogy a gyermek önkifejezése fejlődjön. Az alapvető ismeretek átadásán, és a tájékozódás segítésén túl feladat még az élmények, tapasztalatok feldolgozásának megkönnyítése. Olyan nyugodt, magyarázó környezet biztosítása, melyben a gyermek elmélyedhet az újonnan szerzett élményeiben.
A nevelési feladatok megvalósítása az utóbbi években egyre nehezebbé válik a gondozónők számára, ugyanis a bölcsődék iránti fokozódó igény miatt a csoportokba mind több, és több gyermeket igyekeznek elhelyezni. Ez azonban azt eredményezheti, hogy csorbul például az egyéni figyelem, a különböző fejlettségi szinteknek megfelelő differenciálás elve.
Forrás:
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
Súgó
Új hozzászólás
Frissítés