Tavaszköszöntés
GD 2022.02.22. 08:30

Ráhangolódás: Hagyományok, népszokások
A húsvétot megelőző vasárnap, a nagyhét kezdete Jézus Jeruzsálembe való bevonulásának ünnepe. A nép örömujjongással ünnepelt, virágokat pálmaágakat hintett Krisztus lába elé. Dominicca palmarum, azaz pálmavasárnap. Magyar nyelvterületen a megszentelt pálmát a barka helyettesíti. A pap osztotta ki a hívei között a szentelt barkát, amit a rontás és természeti csapások ellen, gyógyításra is felhasználtak. Ehhez kapcsolódik a Villőzés és a Kiszehajtás szokása. A kiszehajtás téltemető, tavaszköszöntő szokás. A kisze menyecskeruhába felöltöztettet szalmabáb a sötétség, a tél és a betegségek jelképe volt, ezért akartak megszabadulni tőle. A kiszét énekszó kíséretében, vitték végig a falun. Elől mentek a kiszét tartó nagyobb lányok, mögöttük a kisebbek. A falu határáig vagy a patakhoz, folyóhoz vonultak, itt levetkőztették a kiszét, elégették vagy vízbe dobták. Haza felé énekeltek és kapus játékokat játszottak.
A villő szó eredete egyrészt a latin villus-lomb, másrészt a szláv eredetű vila, vily-tündér szóval kapcsolatos. A villőfának nevezett fűzfaágak a tavaszt, az újjáéledő természetet, a termékenységet jelképezte. Énekszó kíséretében szalagokkal feldíszített villőágakkal a kezükben járták végig a leányok a falu házait. Egy-egy háznál a gazdasszony megveregette a lányokat egy letört gallyal, hogy mind menjenek férjhez.
A két szokás gyakran összekapcsolódik: előbb kivitték a telet jelképező szalmabábot, a kiszét, majd behozták a tavaszt szimbolizáló villőt.
Mondóka, vers, mese megtalálható ITT.
|