Madarak és Fák napja
TSA 2020.05.09. 21:19

„Évente egy nap szenteltessék a madarak és fák védelmében”
(Hermann Ottó)
Magyarországon minden év május 10-e a „Madarak és Fák Napja”. Ez a nap több mint száz éve a természet és az élővilág védelmének napja Magyarországon. A „Madarak és Fák Napja” az egész természet ünnepe, amikor mi, emberek azt ünnepeljük, hogy testvérei vagyunk minden élőlénynek a Földön. A fa az örök fejlődés és megújulás, a termékenység; a kiszáradt fa az elmúlás jelképe. Vidéki mondókákban, magyar népmesékben is gyakorta találkozunk vele: égig érő fa, aranyalma fa.
Az életfa ágai az égi világba vezetnek, gyökerei az alvilágba nyúlnak; utat szimbolizál, amelyen a sámánok, táltosok, mesehősök az égbe vagy alvilágba juthatnak.
Nemcsak ezen a napon kell gondolnunk a madarakra és a fákra!!!
A hétköznapokon is figyelnünk kell „hallgatag” és „énekes” társainkra. Nemcsak azért, mert a fák oxigént termelnek, port szűrnek meg, vagy a városokban, a zajvédelemben is fontos szerepük van.
Nemcsak azért, mert a színes, gyönyörű madarak éneke, s a fák zöldje nyugtatja az embert. Azért is, mert ezeknek az élőlényeknek a sorsát egyre inkább befolyásolja a mindenen uralkodni vágyó ember, az év többi, háromszáz-egynéhány napján is.
Játékgyűjtemény
Milyen madár vagyok?
Az óvónő egy állatképet tűz az egyik gyerek hátára úgy, hogy a kiválasztott gyermek ne lássa azt. A gyermek háttal fordul a csoportnak, hogy mindenki lássa, hogy milyen állat „lett belőle”. Kérdéseket tesz fel a többieknek, hogy kitalálhassa, hogy milyen állat ő. A többi gyermek csak igennel, nemmel és „talán” válaszolhat.
Fülelő
A gyermekek feküdjenek hanyatt a fűben, csöndesedjenek el, csukják be a szemüket. Aki először madárhangot hall, emelje fel a kezét.
Fecskék a dróton
Az óvónő egy hosszú vonalat karcol a földre bottal vagy kővel. A gyerekek a játéktéren futkároznak, jelre a vonalra állnak. Az a legügyesebb kisfecske, aki elsőnek áll a vonalra.
Csibék és a héja
A gyermekek a játéktéren egy - egy bokor vagy fa mellé állnak. Ez a ház. A fogó – a héja – egy magasabb helyről, pl. fatönkről, kőről figyel és a házak között futkározó csibékből igyekszik egyet-egyet elkapni. „Áldozatait” a fészkébe gyűjti.
Felismerős versenyjáték
Alakítsunk két egyforma létszámú csapatot. A csapatok álljanak fel egymással szemben, néhány méter távolságban. A tagok mindkét csapatban számozzák meg magukat 1-től kezdve. A kirándulás során gyűjtött növényi részeket a két csapat közé középre elhelyezzük. A játékvezető kiáltja egy fa, vagy növényi rész nevét, mely szerepel a gyűjteményben, majd egy számot mond. (pl. makk és 3. Amikor a 3-as számot kapott gyerekek meghallják a számukat, középre szaladnak a makkért) Az a csapat győz, amelyik több helyesen
A több mint 100 éves jeles nap a Föld napja testvérünnepe, egy újabb alkalom a cselekvésre, természeti környezetünk megismerésére, védelmére. A madarak mellett a fák is egyre nagyobb szerephez jutnak a madarak és fák napján. 2019 madara a gólyatöcs, a fája pedig a sajmeggy.
A világ első madarak és fák napját Chernel István, a híres ornitológus szervezte meg 1902-ben Kőszegen, a párizsi európai madárvédelmi egyezmény alapján. Az ünnep hivatalossá Herman Ottó közreműködésével vált 1906-ban, amikor gróf Apponyi Albert vallás- és közoktatásügyi miniszter rendeletben írta elő a madarak és fák napjának megszervezését minden iskola számára. Egy 1994-es miniszteri rendelet pedig május 10-ét jelölte meg a jeles nap dátumának. Ezen a napon évről évre sokféle rendezvény, köztük a Magyar Madártani Egyesület (MME) kiemelt madárünnepei várják az aktív résztvevőket országszerte számos helyszínen.
A FÁK VÉDENEK MINKET
Nem véletlen, hogy a madarak mellett a fák is egyre nagyobb hangsúlyt kapnak ezen a jeles napon. A fák lassítják az éghajlatváltozást, és számos „szolgáltatással" védik egészségünket, jóllétünket. A madaraknak, rovaroknak, mókusoknak és sokféle vadonélőnek otthont adó fák minket is védenek.
A fák oxigént termelnek és sok légkört melegítő szén-dioxidot kötnek meg. Egy 50 éves lombos fa 50 kg oxigénnel dúsítja a légkört és közel 70 kg szén-dioxidot dolgoz fel egy vegetációs időszakban, valamint 400 kg egyéb szennyeződést szűr ki a levegőből (por, nitrogén-dioxidok, kén-dioxid...), és évente kb. 4000 liter vízpárát juttat a levegőbe – enyhítve a forró nyarakat, a városokban az ún. hősziget-hatást. A természetnek ez a hűtő, párásító „ökológiai szolgáltatása" nem pótolható energiafaló légkondicionálókkal és a ma oly divatos párakapukkal, vízmedencékkel.
Forrás: FNA
|