Nemes Nagy Ágnes: Szorgalom

Mi kopog?
Mi kopog?
- Harkály vagyok, kopogok.
Nem is tudom, mióta
vár rám ez a diófa.

Mi ragyog?
Mi ragyog?
- Hát nem tudod, ki vagyok?
Béka vagyok, leveli,
ki a fiát neveli.

A madarak és fák napja május 10.

A madarak és fák napja a Föld napjának a testvérünnepe, amelynek célja, hogy megemlékezésekkel, rendezvényekkel a társadalom, különösen az ifjúság természetvédelem iránti elkötelezettségét kialakítsa, elmélyítse.

1902. május 19-én, Párizsban egyezményt kötöttek az európai államok a mezőgazdaságban hasznos madarak védelme érdekében. Magyarországon még ugyan ebben az évben, Chernel István ornitológus szervezte meg az első madarak és fák napját.  Az ünnep hivatalossá Herman Ottó közreműködésével vált, amikor Apponyi Albert vallás- és közoktatásügyi miniszter körrendeletben írta elő: évente egy napot a népiskolákban a tanító arra szenteljen, hogy a tanulókkal a hasznos madaraknak és azok védelmének jelentőségét megismertesse.

Ezen a napon megemlékezünk a fákról is. A fákról, akik otthont adnak a madaraknak és egyéb vadonélő teremtményeknek, és e mellett védelmezik az emberiséget. Lassítják az éghajlatváltozást, és számos más pozitív hatásukat érzhetjük egészségünk és jólétünk viszonylatában. Védelmeznek pl. oxigént termelő és szén-dioxidot megkötő képességükkel. Egy 50 éves lombos fa, 50 kg oxigénnel dúsítja a légkört és közel 70 kg szén-dioxidot dolgoz fel egy vegetációs időszakban, valamint 400 kg egyéb szennyeződés szűr ki a levegőből (por, nitrogén-dioxidok, kén-dioxid...), és évente kb. 4000 liter vízpárát juttat a levegőbe – enyhítve a forró nyarakat, a városokban az ún. hősziget-hatást. A természetnek ez a hűtő, párásító „ökológiai szolgáltatása" nem pótolható légkondicionálókkal és párakapukkal, vízmedencékkel.