Gyertyaszentelő Boldogasszony napjához kötődő népszokások
TSA 2021.02.02. 03:22

Február 2-án, Gyertyaszentelő Boldogasszony napján a katolikus templomok körül sok helyen körmenetet tartanak, és közben zsoltárokat énekelnek. Ilyenkor kerül sor a gyertyaszentelésre is. A hagyományos néphit szerint a pap által megszentelt gyertya megvédi a gonosz szellemektől a csecsemőket, a betegeket, a halottakat.
A gyertyaszentelő ünnepéhez hagyományosan különféle tavaszjóslatok kapcsolódnak.
Az európai hagyomány szerint ha a barna medve - egyes helyeken a borz - gyertyaszentelő napján, február 2-án kijön az odvából és meglátja az árnyékát, akkor visszabújik és alszik tovább, mert hosszú lesz a tél. Ha viszont borús idő van, akkor kint marad, mert rövidesen jön a tavasz.
Az északolasz népi szólásokban e napon a medve mellett a farkas is „időjósként” jelent meg. Észak-Amerikában pedig az újkori bevándorlók az ott élő erdei mormotát tették a február 2-ai népi hiedelem tárgyává, olyannyira, hogy ez a nap „az erdei mormota napjaként” (Groundhog Day) is ismert.
Ezeket a hiedelmeket a meteorológusok nem igazolják.
Forrás:https://hu.wikipedia.org/wiki/Febru%C3%A1r#Febru%C3%A1ri_n%C3%A9pszok%C3%A1sok,_hagyom%C3%A1nyok
|